Kultúrális sajátosságok

Kitöltöttem a Harvard Business Review oldalán egy “kulturális profilt” összeállító, nagyon érdekes kérdőívet. Egyetlen, nem túl kellemes meglepetés ért a kérdőív végén, mivel a what’s your nationalíty? kérdésre a megjelenő listában sehol sem találtam a Hungary lehetőséget… pedig Románia, Venezuela és Zimbabwe is belefért. Ez pedig fontos kérdés, mert kiértékeléskor megadja a saját válaszainkat a Tovább

A kultúra elbaltázása

Elnézésüket kérem, de adós maradok a 3 magyar igazsággal. Helyette valami teljesen más 😀 A Tudatos vezetés blogon akadtam rá megint egy kiváló írásra, most a vállalati kultúráról. Elolvastam az eredetit is, beleértve a kommenteket is. Ahol persze ment az értetlenkedés az elbaltázás szó eredetijéről (a “don’t f*ck up the culture”-ról van szó). Van, aki Tovább

A méret és a lényeg

Találtam egy nagyon jó kis cikket a cégek méretéről, sikerességéről és ezek összefüggéséről. Van benne néhány hasznos gondolat: “Nekünk nincsenek gyáraink, üzemeink, nekünk az embereink vannak. Ha nem tudunk velük jól bánni, akkor egy reggel majd nem jönnek vissza, ezért olyan jó munkahely akarunk lenni, ahová a legjobbak jönnek.” (Balogh Péter, NNG) “A nagy cégeknek Tovább

X polgártárs

Nemrég néztem a címben szereplő filmet. Nagyon tanulságos történet. Megtörtént eseményeken alapul, a 80-as, 90-es évek fordulóján játszódik a Szovjetunióban, Rosztovban. Egy sorozatgyilkosról szól és egy nyomozóról, aki elkaphatná a gyilkost, de ez nagyon sokáig nem sikerül. Azért nem, mert az agitptop elvtárs kijelenti, hogy a Szovjetunióban nincsenek sorozatgyilkosok. Ahol pedig nincsenek ilyenek, ott a Tovább

Végletek

A HBR egyik -sajnos regisztrációval védett- cikkében találkoztam egy érdekes gondolattal, ami megint kicsit a motivációról szól. A cikk szerint kétféle ember létezik: az egyik a megelőzésre fókuszál (prevention-focused), azaz azt tartja szem előtt, hogy mit veszthet, ha nem éri el a célokat. Ők biztosra mennek, alaposak, analitikusok, jól megnéznek mindent kétszer, hogy elébe menjenek Tovább

A Hofstede-dilemma

Olyan ez, mint a Bourne rejtély. Vagy inkább a Bourne csapda. Az egész akkor kezdődött, amikor először találkoztam Hofstede nevével valahol az interneten és akkor bonyolódott, amikor munkahelyem könyvtárában ráakadtam Hofstede könyvének magyar kiadására. Igazán nehézzé a történet akkor vált, amikor a könyv olvasása közben további információkért ismét az internetre látogattam. A probléma ott van, Tovább