Lean

Ha egy blog a kaizenről és a lean filozófiáról ill. annak alkalmazásáról ír, akkor célszerű néhány alapfogalmat tisztáznia, mielőtt bármi mással foglalkozna. Én a következőket gondolom fontosnak ebben a témakörben:

A LEAN

A lean egy vállalatszervezési filozófia, egy vállalatirányítási (management) rendszer. Alapja a Toyota termelésirányítási rendszere, a TPS.

Két fő alapelve a következőkben foglalható össze:

  1. minden tevékenységből, folyamatból el kell távolítani a veszteségeket, azaz az értéket nem teremtő lépéseket (50%)
  2. az ember tisztelete (50%)

A %-os adatok elsősorban arra utalnak, hogy mindkét alapelv egyaránt fontos. Személyes véleményem szerint a helyes arány a 90% emberi tényezők (az ember “fejlesztése”, fejlődésének támogatása), 10% eszközök alkalmazás veszteségek felkutatására, megszüntetésére.

A lean nem költségcsökkentő eszköz, annak hagyományos értelmében. Nem arra való, hogy utcára tegyünk x ezer embert. A lean segítségével hatékonyabbá, nyereségesebbé tehetjük működésünket, kapacitásokat szabadíthatunk fel arra, hogy újabb ügyfeleket, újabb piacokat szerezhessünk. A lean helyes alkalmazása kialakítja és fejleszti az ügyfél orientált gondolkodást, az egyszerű de hatékony megoldások kutatását és alkalmazását.

A LEAN RENDSZER 5 ALAPVETŐ ELVE

A lean rendszereket, függetlenül attól, hogy hol alkalmazzák, 5 fontos alapelv szerint kell felépíteni. Ezek a következők:

  1. Meg kell határozni, mi a vevő számára a hozzáadott érték (value)
  2. Ki kell alakítani azt a folyamatot (value stream), amely a vevő számára az értéket előállítja
  3. Ezt a folyamatot úgy kell üzemeltetni, hogy az anyagok, alkatrészek, információk akadálytalanul áramolhassanak (flow)
  4. Az így kialakított folyamatokkal csak azt, akkor és olyan mennyiségben kell előállítani, ahogy, amikor és amilyen mennyiségben a folyamat ügyfele igényli (pull)
  5. Az így felépített rendszert folyamatosan fejleszteni, tökéletesíteni kell (kaizen/perfection)

A HOZZÁADOTT ÉRTÉK

Hozzáadott érték minden esetben az ügyfél, a vevő szempontjából határozható meg. Így tehát hozzáadott érték az a tevékenység,

  1. amiért az ügyfél fizetni hajlandó,
  2. ami a termék funkcióját, színét, formáját, egyéb tulajdonságait úgy változtatja meg, hogy a termék közelebb kerül a vevő által elvártakhoz ill.
  3. amit már első alkalommal is helyesen végzünk el.

Az EMBER TISZTELETE

A lean szervezetek a bennük dolgozó emberek folyamatos fejlesztésével működnek. A veszteségek elkerülésére ők keresik a lehetőségeket (a kaizen segítségével), ők működtetik hatékonyan a folyamatokat, vevőorientált mérőszámokat és mérési módszereket kialakítva. A lean vezető nem elsősorban utasításokat adó vezető, ő jól ismeri a munkatársak munkáját, felismeri és megérti az összefüggéseket, támogatja beosztottait céljaik elérésében, fejleszti képességeiket (coaching). Egy ilyen szervezetben mindenki felelős a kialakított rendszerért, követi annak előírásait és folyamatosan fejleszti, a környezethez, annak elvárásaihoz alakítja azokat.

A TPS

A Toyota termelési rendszerének angol rövidítése. A rendszer alapja egy nagyon fontos management filozófia, a JIT, a just in time. Kidolgozója Taiichi Ohno, aki a Toyota alkalmazottja volt. A JIT meghatározható mint egy olyan alapelv, mely szerint a vevő (legyen az a végtermék vásárlója vagy csak az egyik részfolyamat utáni következő folyamat) igényeit pontosan az általa kívánt időben, mennyiségben és minőségben kell teljesíteni. A JIT filozófia alapelemei a következőek:

  1. folyamatos fejlesztés
    • az alapvető problémák megragadása, kiküszöbölése
    • a hibákat felismerő rendszer kialakítása
    • egyszerűségre törekvés
    • termékre és annak előállítására szabott termelés, környezet
    • minőség biztosítása a gyártási folyamatban minden munkatárs által
    • bolondbiztos megoldások a hibák elkerülésére (poka-yoke)
    • megelőző karbantartás
  2. veszteségek kiküszöbölése
  3. 5S
  4. átszerelési idők csökkentése, SMED, one-piece flow, gép és ember szétválasztása, egy ember több gépet is kiszolgál.
  5. heijunka, kiegyenlített termelés. A gyártást az egyes gyártási pontok, sorok között un. pull rendszer jellemzi.
  6. kanban, az anyagellátás vezérlésére. Az anyagokat un. supermarket-ekben tárolják, a beépítési helyhez közel.
  7. jidoka, a gépek “önellenőrzése”, a hibás darabok gép általi felismerése, a gyártás megállítása, hogy az ember a hibát azonnal elháríthassa.
  8. andon, az a jelzőrendszer, amivel a gépek azonnal jelzik a hibát, hogy annak elhárítása megkezdődhessen.

A JIT tehát nem egy eszköz, hanem egy filozófia,amelynek eszközeit kialakításuk óta egyre több vállalat alkalmazza sikerrel az egész világon, iparágtól függetlenül.

A leanről a magyar Wikipédián is található szócikk. A kaizenről itt olvashat bővebben.