5 lépésre a sikertől

Azt már régen észrevettem, hogy a 3, a 7, az 5 vagy éppen a 10 milyen fontos számok ha az üzleti sikerekről van szó. Azt is kifigyeltem, hogy ha az ember ezeket a számokat belehegeszti valahogyan egy cikk címébe, arra az emberek pozitívan reagálnak 😀 Az lehet a háttérben, hogy “nocsak, mindössze 5 lépés, az semmi, az nekem is menni fog”, vagy valami hasonló. Így lehet ez a következő esetben is, és ahogy máskor is, ismét egy cikkből indulunk ki.

A szerző, egyáltalán nem meglepő módon, arra szeretné felhíni az olvasók figyelmét, hogy a lean “bevezetés” (hogy én ezt mennyire nem szeretem…) fontos része a lean management, és hogy enélkül bizony nincs “lean business”. Attól én azért óvnék mindenkit, hogy lean businesst építsen, inkább törekedjünk valami olyasmire, amit az ügyfelek szeretnének. Miközben ezt építjük, aránylag hamar feltűnhet majd, hogy egészen jó ötlet például a lean alkalmazása, az ügyfélközpontú gondolkodás kialakításával párhuzamosan. Nézzük akkor, hogy mit mond nekünk erről a cikk.

Az öt fontos dolog, amit vezetőként a listában találhatunk, az bizony saját vezetői kompetenciánk. Az első és szerintem is a legfontosabb, hogy választ tudjunk adni a miért kérdésre (miért végezzük ezt a tevékenységet?). A válasz természetesen nem a profit, hanem valami, ami ennél sokkal fontosabb, például hogy más emberek problémáin segíthetünk. Akik aztán fizetnek nekünk ezért a tevékenységünkért, és mivel a jövőkép nem csak ügyfeleinkről, hanem saját magunkról is szól, ez a fizetség költségeink fedezésén túl némi nyereséget is tartalmaz.

A jövőképből lefordított stratégiánk magában foglalja a folyamatos fejlesztésen túl a folyamatos fejlődés elképzelését is. Ebbe beleértjük saját és munkatársaink fejlesztését, fejlődését is (igen, saját magunkét is, mivel ahogy az ember fejlődik, tanul úgy lesz egyre teljesebb a kép arról, hogy mit nem tud:D). Erről szól a második pont, bár én a a siker érdekében megfordítanám a sorrendet: előbb oldjunk meg magunk is problémákat, tanuljuk meg, mit jelent egy folyamat és egy probléma felismerése és megértése, hogyan kell a problémát és a célállapotot jól leírni és kommunikálni, hogy kell a valódi okig eljutni és azt másokkal közösen megoldani, a megoldást bevezetni, a következményeket megfigyelni és a szükséges módosításokat elvégezni, a sikert ünnepelni és a kudarcot feldolgozni. Csak ezután próbáljunk meg másoknak is segíteni ebben a folyamatban (a segítség nem egyenlő azzal, hogy megmondjuk mit kell csinálni). Éppen ezért kicsit zavarónak tartom a következő megfogalmazást:

Lean managers are encouraged to spend more time in the working environment, interacting with employees and looking for opportunities to improve processes.

Lehet, hogy csak az angolom kopott meg, de a “looking for opportunities to improve processes” rész nekem inkább klasszikus managementnek tűnik. Jobban tetszene a “looking for opportunities to improve people”, ha már a mondat a “lean managers”-el kezdődik. Mondjuk azzal is kötekednék, hogy miért “lean managers”, hogy miért kell megint a a leanséget kihangsúlyozni, miért nem lehet csak egyszerűen jó vezetőnek nevezni ezt a szerepet…

A harmadik pontban a munkatársakkal kiépített jó kapcsolatok mellé odatenném az ügyfelekkel és partnerekkel kialakított kapcsolatokat is. Az ügyfelekről sok szó esik mostanában, sajnálatos módon sokszor elsiklunk a partnerek (korábban: beszállító) mellett. Nem kellene, szerintem a jó vezető valóban fontosnak tartja ezen kapcsolatait is és egyenrangú partnerként kezeli azokat, akikkel együtt sikeres és együtt tanul a hibákból.

A 4. pontban említett folyamatos fejlődés és tanulás mára elcsépeltnek tűnik, de ha nem vesszük komolyan, esélyünk sem lesz az AI-vel szemben. Ez a meccs amúgy sem tűnik könnyűnek, de ha már az elején feladjuk, akkor nem csodálkozhatunk, ha végül a Skynet ránk robbantja a világot…

Az utolsó pontba került az, ami szerintem ennél sokkal fontosabb: az ügyfélközpontú gondolkodás. Értem egyébként, hogy milyen nehéz ilyen listákat készíteni és az is egyértelmű, hogy mindenki a saját értékei alapján készíti ezeket. Amit összefoglalásként hozzátennék a fentiekhez az, hogy tapasztalataim szerint az egész fenti eszmefuttatás kiválóan alkalmazható a valóságban akkor, amikor jövőképet készítünk vagy vizsgálunk felül, amikor küldetést és stratégiai térképet készítünk a vállalatnak a következő időszakra. Ezekkel kiváló választ adhatunk a miért mellett a hogyan és a mit kérdésekre is, érdemes kipróbálni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*