Strukturálatlanság

Találtam egy cikket az egyik portálon, de nem adom meg a forrást. A cikk ugyanis politikai tartalmú, és én nem foglalkoztam itt soha politikával és ezen nem is változtatok. Szóval ha kell Önöknek a  forrás, azért meg kell dolgozni  😀

A cikk számomra érdemi része ez:

A feladatoknak, amelyeket egy vállalatnál végre kell hajtani, létezik egy érdekes osztályozása, ami így néz ki:

  • manuális rutinfeladat – egy gyártósor melletti munka;
  • kognitív rutinfeladat – egységes szabályrendszer mentén végrehajtható, például könyvelés;
  • nem rutin manuális feladat – bútorrestaurátor;
  • strukturálatlan problémamegoldás – sokféle szabályrendszer rangsorolása és alkalmazása, például orvosi diagnózis;
  • új információ alkalmazása – egy szálloda vezetőjének eldönteni, hogy szükség van-e új légkondicionálókra, és ha igen, milyenre.

Statisztikák szerint a tendenciák azt mutatják, hogy az igény az első 3 esetre stagnál vagy csökken, miközben az utolsó kettőre erősen emelkedik. Ráadásul nem éppen tegnap óta, a cikkben szereplő grafikon szerint a 70-es évek közepétől így van. Szerintem ez egy fontos kutatási eredmény és nem csak az oktatáspolitika, hanem a cégek számára is. Az valószínű, hogy nem mindenkinek újdonság ez, és ha a következő képre ránézünk, akkor talán érhető is, miért mondom ezt:

A helyzet az, hogy aki az ábra bal oldalán található, az azért elég jól ismeri a trendeket, mert vagy ő alakítja azokat, vagy korán alkalmazza az újdonságokat. Ahogy megyünk a jobb oldal felé, annál inkább találkozunk olyan cégekkel, egyénekkel, akik valamilyen okbók úgy döntöttek, hogy csak később szállnak fel a hajóra. Ők azok, akik nem igazán szeretik a változásokat és csak akkor változnak, ha már nagyon muszáj.

Ha tehát a cégünk nem tartozik a bal oldali 50%-ba (vagy inkább a 16%-ba), akkor a fenti felsorolást érdemes végigfutni és végiggondolni, mit jelent a vállalatunk számára (azt gondolom, hogy a bal oldali 50% ez már régen csinálja). Milyen tevékenységeink vannak most, illetve azokat hogyan érinti a szemünk előtt zajló automatizálási és robotikai fejlődés, a szakmák átalakulása és mit csinálnak versenytársaink. Azon nem érdemes túl sokat gondolkodni, hogy vajon a nem (vagy rosszul) strukturált problémák és a gyors döntéshozatal minket érint-e, mert igen. A kétkedőknek az előbbi témakörben mindenképpen ajánlom ezt az olvasnivalót, az adatokról, információkról, döntéshozásról pedig ezt.

Azért érdemes végiggondolni a dolgot, mert valószínűleg egy vállalatnál jellemzően olyan felnőttek dolgoznak, akik az oktatási rendszerből már kikerültek, így továbbképzésük részben a vállalat felelőssége. Azért részben, mert nem rossz ha az emberek rendelkeznek némi önállósággal saját jövőjükkel kapcsolatban 😀 A fenti statisztikákból úgy tűnik, hogy a jövő az olyan embereké (és az őket alkalmazó  cégeké), akik képesek megbirkózni rosszul strukturált problémákkal (felnőtt életünk ezekkel van tele) és az igénnyel, hogy gyorsan hozzanak jó döntéseket illetve gyorsan észleljék, ha hibáztak és képesek legyenek korrigálni. Szerintem érzékelhető a kihívás anélkül is, hogy mélyen belemennénk nemzeti és vállalati kultúráink vagy folyamataink részleteibe…

Azt hiszem az is aránylag könnyen levezethető, hogy például a leannel foglalkozó tanácsadó és oktató cégek is jó ha elmélyednek ezekben a trendekben, innovációkban, mert lehet, hogy a nem is túl távoli jövőben nem a SMED helyes elvégzéséról kell oktatást vagy workshopot tartani, hanem arról, hogyan tervezzünk meg egy szoftvert, programot, amelyik lehetővé teszi automata berendezéseinknek a tevékenységek helyes elvégzését. Nem sokkal később pedig már csak arról, hogyan adjuk be az első néhány paramétert önállóan tanuló mesterséges intelligenciánknak, ami a többit szépen összerakja magának és ráérő idejében elirányítgatja a felügyelete alá tartozó robotokat. Mi pedig végre ráérünk arra, hogy rosszul strukturált problémáinkról és azok megoldásáról elmélkedjünk barátainkkal egy kávé vagy tea mellett.

Szóval szerintem ideje némi struktúrát vinni a játékba, ami egy futballokos nemzetnek nem lehet probléma 😀

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*