Körforgásos gazdaság

Ha jól emlékszem, volt Magyarországon nemrégiben egy konferencia fenntartható fejlődés témakörben. Olvastam egy jó interjút ezzel kapcsolatban, de sajnos semmilyen kulcsszóval sem találom meg újra… Az viszont biztos, hogy emiatt megint utánaolvasgattam a dolognak, és szembejött a körforgásos gazdaság. Van Wikipédia szócikke, de sajnos magyarul nem létezik. Viszont már ebből megtudtam, hogy a mienk jellemzően lineáris gazdaság 😀

Magyar szócikk híján kerestem egy sort a neten és láss csodát: van magyar oldal erről. Jól megmagyarázzák a lényeget, érdemes megnézni. Nagyon tetszett, hogy ennek az elméletnek is van olyan eleme, ami 5 részből áll. Úgy látszik, hogy az 5 egy fontos szám az egész világon 😀 Az nem nagyon lepett meg, hogy ez az öt alapelv mennyire hasonlít egy bizonyos vállalatszervezési filozófia egyes gondolataihoz

Az első alapelv szerint a hulladék tápanyag. “A szemetet ki kell iktatni a gazdasági folyamatokból“, így szól mindjárt az első gondolat. Milyen ismerős, ugye? Bár a “szemét” szó talán nem a legmegfelelőbb, de ne hasogassunk szőrszálakat! Az “intelligens tervezés” sem áll nagyon messze szerintem a PDCA P betűjétől. Már ha komolyan vesszünk a PDCA-t.

A változatosság erény, mondja a második alapelv. Változatosság, szerteágazó kapcsolatrendszer (hálózatok) és skálázhatóság. Ez már érdekesebb gondolat, mert még mindig találkozom olyannal, aki a standardizálást azért kritizálja, mert az azt jelenti, hogy “csak egy maradhat”. Miközben az egyiknek semmi köze a másikhoz, folyamatból lehet annyi, amennyire az ügyfélérték előállításához szükségünk van, a lényeg, hogy ez a sok folyamat standardizálva és folyamatosan fejlesztve legyen, az ügyfelek igényei alapján (vagy éppen azt megelőzve). Ez is eszembe jut ezzel kapcsolatban:

“Use additive equipment. Buy many speedboats instead of one tanker.”

Vagy ez:

Easily scalable up by 400% or down to 25%.” (3P workshop alapelvek,részletek, forrás: gembapantarei.com)

Az energiát megújuló forrásból kell kinyerni. Na igen, ez talán nem hozható direkt összefüggésbe a leannel, bár a Toyota nemrég felkerült egy fenntarthatósági lista élére.

Az áraknak a valóságot kell tükrözniük. Aki esetleg olvasta a Vezetők a gáton c. ingyenes kiadványomat, az talán emlékszik a 6. fejezetre, Összeadunk és kivonunk címmel. Aki nem olvasta, annak nagy szeretettel javaslom 😀 A fejezet az Ohno által az árképzésre alkalmazott logikát, gondolatmenetet foglalja össze. A körforgásos gazdasági modell ezen pontjában megfogalmazott gondolatok közül ezzel az eggyel viszont nem igazán tudok mint kezdeni: “az áraknak a tevékenységünk valódi költségeit kell tükrözniük.” Na és a profit? Az azért csak nem bűn, ugye? És mik azok a “valódi költségek”? És miért és hogyan kellene az áraknak ezt tükrözniük?

Rendszerekben kell gondolkodnunk. Teljes mértékben egyet tudok érteni, a gondom az, hogy nem találkoztam eddig munkáim során túl sok olyan kollégával, akinek nagyon kedve lett volna egy egész vállalat működésének az elemzésével (magas szinten, nem részeltekben) és megértésével foglalkozni. Motiváció nélkül sajnos ez sem működik…

Ha tovább kutakodunk, egyéb érdekességet is találhatunk: a modell előnyeinek leírásakor az a service dominant logic is megjelenik, amit Dévai Zoli barátommal már egy ideje oktatunk a BME-n, Kosztolányi Jánosék lean tanszékén. Van egy magyar nyelvű összefoglaló is, itt elérhető. Ebben azért találtam olyan gondolatokat, amikre azért felkaptam a fejem. Ezt például:

A modern gyártási folyamatokban a hatékonyság növekedési esélye még ugyan létezik, de a növekmények már többnyire járulékosak és nem elegendőek ahhoz, hogy valódi versenyelőnyt vagy piaci megkülönböztető erőt biztosítsanak.

Ezt vajon hogyan értette a költő? Mi az, hogy “létezik”? Nem akarok túlozni, de a veszteségek szerintem nem épp hogy léteznek, hanem általában tele vannak velük a folyamatok. Azaz bőven van még ebben a témakörben versenyelőnyre való, tessék csak keresgetni. Ha elakadnának, érdemes az ügyfelet és a munkatársakat kérdezgetni, lesz ötletük bőven. Nekem tetszik alapvetően ez az “új” gazdasági modell, de az nem annyira, hogy részben más modellek kritizálásával szeretné magát igazolni. Igazán megférnének ezek egymás mellett is, azt hiszem… Ettől függetlenül az összefoglalót mindenképpen elolvasásra javaslom 😀

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*