10 tipp bejárásokhoz

“Ha bejárunk, akkor nem lesz időnk másra, pl. megbeszélésekre járni.”

Ezt a mondatot valamilyen formában sajnos túl gyakran hallom, hallottam munkám során. Van olyan eset, amikor ennek következtében a bejárások elmaradnak, máskor csak a számuk, ritmusuk lesz olyan, aminek nem sok értelme van. Azt hiszem már maga a kimondott gondolat  is a vezetői szerep némi félreértése. A gemba walk nem on top értendő a mai vezetői feladatokon felül, hanem a vezetői munka része.  A bejárásokhoz nem úgy kell hozzáállni, hogy “na ezzel is csak több munkánk lesz”, hanem úgy, hogy kevesebb legyen.  A bejárások során nagy mennyiségű információra, tudásra tehetünk szert. Megismerhetjük és megérthetjük saját folyamatainkat és benne az embereket. Részt vehetünk a vállalat problémamegoldási folyamatában és felismerhetjük annak erősségeit, gyengéit.

Jon Miller egyik régebbi blogbejegyzésében találhatunk is 10 egyszerű tippet arra, hogyan érdemes ezt csinálni:

  1. Ne az időjárásról kezdjünk beszélgetni a helyszínen. természetesen az időjárás csak képletesen értendő, a lényeg az, hogy nem általános dolgokkal kezdjük a beszélgetést, beszéljünk az emberekkel róluk és a munkájukról. Közös témákról, amelyek nekik, mindannyiunknak fontosak.
  2. Ne monologizáljunk. Nem azért vagyunk ott, hogy azt magyarázzuk kik vagyunk és miért vagyunk ott, miért kérdezősködünk. Ha nem ismernek fel vagy meg minket, az probléma, először tehát ezzel kell foglalkoznunk.
  3. Figyeljünk a kérdőszavakra. Alkalmazzuk óvatosan és átgondoltan a “mit, “hogyan” és “miért” kérdéseket, azok sorrendjét. Azért vagyunk a gembán, hogy munkatársainkkal közösen felismerjük a a standardok hiányát vagy éppen azok be nem tartását.
  4. Soha ne használjuk a  “miért nem …” lehetőséget. Nem nekünk egyedül kell a megoldást kitalálni, az közös feladatunk. Nem kioktatni kell az embereket, nem azért vagyunk ott, hogy pozíciónkat kihasználjuk és megmondjuk a megoldásokat. Az a feladatunk, hogy felkeltsük az emberek érdeklődését a problémák és megoldásuk iránt, hogy kihasználjuk belső motivációikat, hogy lebontsuk az akadályokat ezen motivációk elől.
  5. Tartsuk magunkba meglepődésünket. Ha 100.000 lépésenként több, mint 2 de legfeljebb 3 ilyen élmény ér minket, akkor az nem bejárás, hanem tanulás. Ilyen esetben teljesen másképp kell viselkednünk, abba kell hagynunk a tanítást és tanulnunk kell.
  6. Ne használjunk olyan szavakat, mint “azt hiszem”, “talán”. Nem spekulálni járunk a helyszínre, hanem problémát megoldani. Ha nincsenek adataink, nem ismerjük a tényeket, akkor először ezzel kell foglalkozni.
  7. Lehetőleg ne használjunk olyan szakzsargont, amit mások nem értenek. Olyan nyelvet beszéljünk, amit munkatársaink is használnak.
  8. Nem kell a bejárás során tudományos elemzés alá vetni a problémát. Nem ezért vagyunk a gembán, hanem hogy megértsük, hogyan közelítik meg munkatársaink a problémáikat, hogyan keresik, elemzik és oldják meg azokat.
  9. A bejárás nem ipari turizmus. Nem kell elmerülni a részletekben, de érdeklődni kell az emberek, a folyamat, a munkahely, a termék iránt. A bejárás legfontosabb célja számunkra a tanulás és a tanítás. A problémát azoknak kell megkeresni, megismerni, elemezni és megoldani, akik érintettek benne. Ebben kell a vezetőknek támogatást nyújtani.
  10. Hagyjuk ki azon területeinket, amelyek nem értékteremtők. Ha nem nagyon marad semmi, akkor lehet nekiállni a kaizenelésnek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*