A Vörös Királynő Birodalma

http://m.cdn.blog.hu/al/alfaomega/image/Alice%20in%20Wonderland/alice_poster_2_small.jpg

Az Alice Tükörországban c. könyvben Alice találkozik a Vörös Királynővel, akinek a birodalmában az emberek rohannak, hogy egy helyben maradhassanak.

“A mi országunkban – mondta Alice még mindig lihegve -, ha az ember ilyen sokáig ilyen gyorsan szalad, mint mi az előbb, akkor rendszerint egy másik helyre jut.
– Lassú egy ország lehet – mondta a Királynő. – Minálunk, ha teljes erődből rohansz, az épp csak arra elég, hogy egy helyben maradj. Ha máshová akarsz jutni, legalább kétszer olyan gyorsan kell futnod!” (forrás)

Nemrég egy szerelőüzemben álltam és néztem, ahogy egy munkatárs egy 11 kilós alkatrészt vesz ki egy tárolóból a háta mögül és szerel fel a helyére. Naponta nem egyszer, inkább nagyon sokszor. A rendelkezésére álló idő másodpercekben mérhető. Mert sietni kell, mivel azok is sietnek, akik a kész terméket beépítik a saját termékükbe, amelynek ügyfelei szintén sietnek valahová. Talán mert az ő ügyfeleik is sietnek, ki tudja.

Mindenki rohan valahová, de nem tűnik úgy, hogy haladnánk is valamerre. Lehet, hogy már mi is átléptünk a Tükörszobába…


Csónak fénylő ég alatt,
ringatózik álmatag,
száll a nyári alkonyat –

Három gyermek ül körül,
mohó szem, kiváncsi fül,
kis mesémnek úgy örül.

Rég nincs fény az ég alatt,
visszhang, emlék elmaradt,
őszi dér fed dús nyarat.

Csak ő jár mindig velem:
Alice, titkos tereken,
hol nem látja földi szem.

Ám gyerek mindig kerül,
mohó szem s kiváncsi fül,
kis mesémen mind derül.

Csodatájon nyugszanak,
álmodozva napra nap,
míg suhannak gyors nyarak –

ringatóznak lassú áron,
a fény rájuk glóriát fon:
mi az élet, ha nem álom?


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*