A bátorság a megálláshoz kell, nem a haladáshoz

When I was a child I used to think that being brave meant that you had to take ownership. That to have a dream and to move forward in life you needed courage. But the only thing you need courage for is for standing still.

(Joe Scot, Flashbacks of a Fool, 2008)

Ha van komoly akadálya annak, hogy valóban megoldjuk problémáinkat, az a folyamatos rohanás. A gyors megoldások elvárása.

Bonyolult problémáink esetében az azonnali, áthidaló megoldások sajnos túl gyakran maradnak véglegesek. Akármelyik probléma megoldó módszert alkalmazzuk is, ha már helyreállítottuk a termelés, a szolgáltatás normál állapotát (elérhetőségét, folytonosságát), akkor jönne az elemzés, a megértés, a lehetséges megoldások kiválasztása, kipróbálása és az eredmények értékelése. De valamiért nem jön, és ez a valami az állandó rohanás. Ami mögött szerintem vállalati kultúra és az abból építkező motivációs rendszerek állnak (pl. nem azért vagyunk sikeresek, ha tartósan megoldunk egy problémát, hanem azért, ha gyorsan intézkedünk valamit. Vagy azért, mert jól kommunikáljuk a keveset, vagy éppen a semmit).

Kár, hogy így van. A problémák elemzése, megértése, saját szerepünk feltárása sokat segíthet abban, hogy a világban zajló változásokhoz gyorsan és eredményesen tudjunk alkalmazkodni. Fejleszti szakmai és nem szakmai kompetenciáinkat. Ez utóbbi azért érdekes, mert mostanában elég sokat hallani, olvasni a kompetenciákról, azok fejlesztéséről. Úgy tűnik azonban, mintha nem használnánk ki teljes mértékben a saját problémáinkban rejlő lehetőségeket a fejlődésre.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*