Vezetés, elmélet

Önök bizonyára ismerik azt a vezetőtípust, aki miután kiadja a feladatot, mindenről visszajelzést kér, folyamatosan “ötletekkel” bombázza a beosztottat (azaz újabb és újabb utasításokat ad), a beosztott döntéseit kritizálja és természetesen tud jobb megoldást, átfogalmazza a megbízást, vagy éppen megváltoztatja a keretfeltételeket. Nem tudom, pontosan hogy hívják ezt, talán ez a mikromenedzsment (kérem, korrigálják, ha tévedtem).

Az elnevezéstől függetlenül van szerintem egy jellemzője ennek a jelenségnek: az érintett vezető nem észleli a viselkedését problémának, a beosztottak viszont annál inkább. Nagyon nehéz ebben a helyzetben jól teljesíteni, ritkán kap az ember dicséretet, ami talán annak a következménye, hogy a sikert az ilyen vezető hajlamos a saját “támogatásának” betudni. Letolásban annál többször részesül az egyszeri beosztott, akiben eddigi tapasztalataim szerint ilyenkor hamar megfordul a munkahely váltás gondolata.

Valahol engem arra az autópályás viccre emlékeztet, aminek a poénja a “mi az, hogy egy szembejön, MIND szembe jön!!!”, mivel az ilyen vezető hajlamos arra a következtetésre jutni, hogy a munkaerőpiacon egyszerűen nincs használható ember!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*