Értelem

Mostanában nagyon sok szó esik a robotokról, a mesterséges intelligencia fejlődéséről. Többek között ezért hosszú idő után újra megnéztem Spielberg (és Kubrick) szerintem kiváló sci-fijét, a Mesterséges értelem című filmet. Még mindig nagyon tetszik, kicsit hosszú, lassú, de nagyon jó film. Emellett a minap olvastam valahol egy megfigyeléssel tanulni képes robotról és nemrég akadtam rá Stephen Hawking figyelmeztetésére is, miszerint “The development of full artificial intelligence could spell the end of the human race.” Az ő esete egyébként roppant érdekes, hiszen hosszú ideje a technológia alkalmazásával kommunikál és végül is az emberiség töretlen fejlődése is segít neki az életben maradásban. Példája mutatja, hogy milyen nehéz is megítélni a mesterséges intelligencia alkalmazásának kérdését.

Mivel ez alapvetően egy folyamatos fejlődésről szóló blog, nézzünk kicsit a történetek mögé. Érdekes kérdés ugyanis, hogy ha a robot megfigyeléssel tanulja meg a szükséges műveleteket, akkor nem a tökéletes mozdulatsort tanulja meg, csak egy lehetséges mozdulatsort. Amiben valószínűleg vannak “veszteségek”, azaz nem mindenképpen szükséges és nem mindenképpen optimális mozdulatok. Vajon a robotnak lehet (kell) olyan programot adni, hogy a megfigyeltek után magától optimalizáljon? Az azért nem lenne túl jó, ha a robot sem tökéletesen dolgozna, ugye? Vagy mégsem?

A másik, ami elgondolkodtatott a film során, az a végén szereplő földönkívüliek szerepe és gondolatai. Ők ugyanis felhívják David (a főszereplő kisfiú) figyelmét valamire: mivel nem volt már élő ember a bolygón mikor ideértek, megpróbáltak mumifikálódott maradványokból embereket újraalkotni. Közben arra is kísérletet tettek, hogy az emlékeiket is felidézzék a folyamat során. A próbák alatt rájöttek, hogy a téridő szövetében minden ember minden emléke megőrződött. Ahogy arra is, hogy minden ember csak egyszer használhatja fel a számára kijelölt “téridő szeletet”, azaz nem éleszthető újra. Ami rávilágít arra, milyen értékes ez az egy élet, amivel rendelkezünk. Tudom, hogy ez csak egy film, és a gondolat sértő lehet néhány vallás számára, de az üzenet számomra lényeges. És felvet bennem két kérdést:

Értem én a lean és minden más hasonló filozófia küzdelmét a tökéletlenéggel, a veszteségekkel, de azért megkérdezném, hogy  mi a jó csudát fogunk csinálni mi emberek, ha minden veszteséget felkutattunk és könyörtelenül megsemmisítettünk? Rájövünk, hogy az élet unalmas és kilőjük magunkat a végtelenbe?

És amúgy is: tényleg ilyen komolyan kell keresni és megsemmisíteni azokat a veszteségeket? Tényleg ez az élet értelme?
(a kezdő kép a The Guardian oldaláról származik)

7 thoughts on “Értelem

  1. Hát, az élet értelme biztosan nem az, hogy órákig üljünk az orvos várószobájában még akkor is, ha időpontra mentünk. 🙂 Szóval van még létjogosultsága a veszteségek keresésének.

    Ami pedig az emberiség fejlődését illeti: a technológia fejlődése nem egyenlő az emberiség fejlődésével.

  2. Sajnos ezek szerint nem ment át az üzenetem. Pont arra gondoltam, hogy a veszteségek keresgélése helyett esetleg az ügyfélértékre koncentrálás lenne az érdekes. Két lehetőségünk van:

    1. Az orvosnak elkezdjük magyarázni, hogy milyen veszteségkategóriák vannak, azokat milyen csodálatos eszközökkel lehet felkutatni és elhárítani és így tovább.
    2. Az orvossal leülünk és közösen végiggondoljuk, milyen értéket is teremt ő, milyen ügyfélkörnek, milyen szolgáltatásokkal. Ha ezen a vonalon indulunk el, az értékek mentén, akkor is úgy épül vagy épül át a folyamat, hogy csökkennek a veszteségek, de a gondolkodásmódban az értékközpontúság marad meg, nem a veszteségkeresés. Szerintem ez nagyon nagy különbség!

  3. Szerintem a doki tisztában van azzal, hogy ő milyen értéket ad át: gyógyít. Jobb esetben pont ezért lett orvos. Hogy folyamatokat szervezni nem tud, vagy nincsenek anyagi forrásai, vagy már nem is érdekli, az más tészta. Sokat gondolkodtam azon, hogy az emberek _fásultságával_ mit lehet kezdeni? (Teljesen mindegy, hogy orvosok, tanárok vagy marketingügyintézők)

    Az biztos, egyetlen lean tanácsadó sem fogja 5-6 napos projektek alatt megváltani a világot egyik ügyfelénél sem. Masszív jelenlét kell, éveken keresztül. És ha sikerül is: az még mindig csak 1 cég a sok-sokezer közül, ahova esetleg jön egy új igazgató és lehet kezdeni elölről.

  4. Szerintem a gyógyítás csak az egyik “érték”, amiről szó lehet, van ott más is. Értelmezés kérdése, hogy a doki jól gondolja-e.
    Szerintem lean tanácsadó sem kell masszívan. Lehet, hogy kell tanácsadó, de az ügyfélnek is meg kell dolgoznia a sikerért.
    Holnap megpróbálom egy példán keresztül bemutatni, mire gondolok.

  5. “Szerintem a doki tisztában van azzal, hogy ő milyen értéket ad át: gyógyít”

    Ahogy szépen megfogalmazták: az nem “érték”, az nem “benefit”, az “feature”. Ha egy orvos csak “feature”-t ad, akkor miért hozzá menjek?

    De mi a gyógyítás értéke? Lehet itt tovább lépni.
    Én mint orvos:
    gyógyítok. – miért? – mert egészséges embereket szeretnék látni – de miért? – mert az egészséges ember boldogabb. Jobb családi életet él. Kevésbé stresszes. Jobban dolgozik. Emiatt több pénzt keres. Ha több pénzt keres szebb lesz a szomszédság. Az igényes környezet fontos, stb.

    Nagyon szépen el lehet menni ezen a “mit csinálok -> mi a tényleges érték” vonalon, és akkor máris olyan dolgok jönnek elő ebből az érték csoportból, hogy:
    – preventív kezelést kéne adni, meg oktatást, tájékoztatást
    – a bejelentkezést, várakozást, kezelést egy kevésbé stresszes rendszerben kell megoldani.
    – barátságosabb, igényesebb váróterem és rendelő kialakítása
    – barátságosabb személyzet képzése

    Igen, tudom, ez mind pénz, és hát Magyarországon a környezet nem olyan.
    Ettől még a gyógyítás az egy “feature”, nem pedig a végleges érték.

    Saját példa: én kis és közepes vállalkozások tulajdonosainak segítek rendberakni a céget. Az az érték, hogy jobb folyamatokkal rendelkeznek a végén? Nem.

    Az érték az, hogy el tud menni a fia futball meccsére. Hogy nem veszekszik az asszonnyal és fordítva, mert minden nap este 9-kor esik haza, fáradtan.
    Hogy nőni tud a cége, több embert tud alkalmazni, és mint érték: szebb lesz a szomszédság, mert nem munkanélküliek próbálnak túlélni a kopott házakban.
    Végső soron, a munkám egyik értéke, hogy családokat teszek boldogabbá 🙂

    És ezért dolgozni egy teljesen más érzés, mint azért, hogy a számla időben menjen ki.
    Meg ezért többet is fizetnek.

    Na, be is csukom az idealista számat :))

  6. Köszönöm a hozzászólást, ennél jobbat, szebbet nem is kaphattunk volna karácsony előtt!! Én is mondtam már sok ügyfélnek, hogy ha a boltban ingyen adnának kenyeret, én is ingyen dolgoznék, mert szeretem a munkámat, amit a Tiedhez hasonló célokkal végzek. Ez egy itthon talán nem annyira elfogadott hozzáállás, mert ezzel nem lehet az ember hamar nagyon gazdag…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*