Állatorvosi ló

Akik már régebb óta olvassák a bejegyzéseket a Kaizen blogon és itt a Holden blogon, azok tudják, hogy szeretem a jó zenét. Ráadásul néha még ebben is találok tudományos érdekességeket. Hiába no, én a Deltán nevelkedtem 😀

A szám alig hallható szövegének egyik részlete így hangzik:

To a Mongol, horses represent not only wealth and status,
They provide food and transportation.

Gyakran kérdezem cégeknél, amikor az ügyfélről és a számára fontos dolgokról beszélgetünk, hogy az ő saját esetükben mit gondolnak a saját ügyfeleikről. Mi a számukra fontos? Ilyenkor ritkán lesz rövid a lista. A ló esete egyébként is érdekes, mert azon túl, hogy milyen sokféle értéket hordoz (státusz szimbólum, gazdagság, étel, szállítás, sport/szórakozás), ezek az értékek időben változóak. A ló volt az automobil első “áldozata”, nagyon gyorsan elvesztette értékeinek jelentős részét, és végül is munkanélkülivé vált. Nem tudott alkalmazkodni, mivel nem ismerte fel a közelgő változást, sőt akkor sem érzékelte, amikor már javában zajlott. A szerencsés kevesekből újra egyszerűen ló lett, visszatérhettek eredeti “foglalkozásukhoz” vagy a sportban, szabadidős tevékenységekben tudtak elhelyezkedni, a többség valószínűleg a vágóhídon végezte.

Érdemes elgondolkoznunk azon, hogy az előttünk álló változásokat mi, emberek vajon felismerjük-e. Foglalkozunk egyáltalán ezzel a témával eleget? Nem kell ahhoz trendalkotónak lenni, elég ha az ember trendkövető. Lemaradni viszont most sem szabad. Akkor a lovakhoz hasonlóan csak abban bízhatnak a lemaradó emberek, hogy valaki “feltalál” egy olyan “értéket”, ami álláshoz, ételhez és italhoz, elfogadható életminőséghez juttatja őket. Ez azonban most is elég kevésnek tűnik…

3 thoughts on “Állatorvosi ló

  1. „Az 1860-as években összehívtak egy csapat szakértőt, hogy megvitassák New York városának jövőjét. Elemeztek, vizsgálódtak, végül pedig külön-külön egyhangú következtetésre jutottak: 100 év múlva New York városa nem létezhet már. Arra jutottak ugyanis, hogy amennyiben a népesség abban az ütemben növekszik tovább, ahogyan addig, akkor 100 év múlva már annyian fognak lakni New Yorkban, hogy csak a belső közlekedés megoldásához több mint 6 millió lóra lesz szükség. 6 millió ló pedig annyi trágyát termel majd, amennyibe a város lakossága gyakorlatilag bele fog fulladni.”

  2. Ez azért volt, mert nem gondolkoztak komplex rendszerekben. A trágyát bizonyára lehetett volna energiatermelésre hasznosítani, így a lónak egy újabb értékére lehetett volna építeni 😀 A begyűjtés, feldolgozás, az energiaellátó rendszerek működtetése pedig embereknek adott volna munkát. Látszik, mennyire nem értenek ezek az amerikaiak a gazdasághoz :DDD

  3. Jogos. Engem a takarmány, az istállók, a kovácsok biztosítása aggasztott volna inkább, mint a trágya mennyisége. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*