A mindentudás hite

“Közgazdászként / közgazdászjelöltként híresek vagyunk arról, hogy szeretünk minden témát (na jó, majdnem mindent) belevinni a tudományterületünkbe. Egy német futballcsapat gazdasági igazgatója ezt a sporttal is megtette: ahogyan kifejtette, a sport egy élményszolgáltatás, amit a csapatok nyújtanak. Ezt az élményt, vagyis a játékot a termelésvezető irányítja, magyarul a csapat elnöke. Az operatív munkát végző emberek a játékosok, akiken keresztül ez az élmény eljut hozzánk, a nézőkhöz, szurkolókhoz, vagyis közgazdaságtani szempontból mi vagyunk azok a vevők, akik megvásárolják a szolgáltatást…. Ami a magyar és a külföldi viszonyokat érinti, egészen más képet láthatunk. A leglényegesebb különbség, hogy míg itthon éppen csak elkezdődött ennek a szakmának a terjedése, addig határainkon túl már virágzó iparágként tekintenek a sportmenedzsmentre. ” (HR Portal)

Egy világlátott egyetemi szakember azt mondta nekem nemrég, hogy ami leginkább hiányzik a magyar vezetők képzettségéből, az a humán faktor. A soft skills azon része, ahogy az emberekkel kell bánni, ahogy az üzletet tervezni, irányítani és fejleszteni kell, vagy kellene. Azon tulajdonságok,amelyek elhitetik az emberrel, hogy csak azért, mert pár milliárdos céget igazgat, még nem mindenképpen mindenható valaki…

“Összefoglalva: amiért ez a szakma nem piacképes Magyarországon, az a bizalmatlanság, mohóság, a mindentudás hite, vagy leginkább az a tény, hogy valaki csak akkor fordul sportmenedzserhez, ha kizárólag csak a sportra akar koncentrálni. “

… és ez szerintem nem csak a sportmenedzserekre vonatkozik.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*