Irónia

Ugyan nem kerek, de évforduló volt a hétvégén. Április 26-án volt 28 éve, hogy Csernobilban is bemutatkozott a nukleáris energia az emberiségnek. Megmutatta egy meglehetősen barátságtalan oldalát. Azt, hogy nem kell bomba formában egymásra hajigálnunk, akkor is odacsap, ha nem bánunk vele elegendő tisztelettel. Csernobilről számtalan film készült, ezek elsősorban magát az erőművet, az elkövetett hibákat és azok emberi életekre gyakorolt következményeit mutatják be. Vannak azonban szerencsére olyan filmek is, amelyek a környezettel, a növény- és állatvilággal foglalkoznak. Ezek egyikét osztom meg most Önökkel és javaslom, szánják rá azt az 50 percet, mert megéri. Meglehetősen ellentmondásos, amit majd látni fognak, mert ránézésre gazdag fauna és flóra uralkodik a Zónában ill. annak környékén. Szerencsénk, hogy ilyen sok elhivatott ember dolgozik a területen, és így láthatjuk tetteink következményeit. Számomra figyelmeztetés ez a történet: arra figyelmeztet, hogy ne képzeljük túl fontosnak magunkat. Hiába mondjuk sokfelé, hogy ha így folytatjuk, elpusztítjuk a Földet, mert ez több, mint nevetséges. Csak magunkat tudjuk kiírni a történetből. A Föld, köszöni szépen, helyrejön! És hogy miért irónia? A filmben elhangzik, hogy a történelem során az emberiség mindent megtett, hogy az érintett régiót az uralma alá hajtsa: lecsapolta, feltörte, bevetette, ráépített egy acél és beton monstrumot, belakta. Ironikus, mondja a film, hogy most milyen szép ez a Зона відчуження, a Zóna, amiben minden ott van, az azt leigázni kívánó emberen kívül.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*