Látókör

Megnéztem a hétvégén a Middleton című filmet. Jó kis film, bár más befejezés is el tudnék képzelni hozzá. De nem ez a lényeg. A filmben az egyik egyetemi professzor mond két dolgot, ami elgondolkodtató. Az egyik ez:

The line between ambition and obsession can be much thinner than one might imagine.

Nagyon jó kis gondolat, politikusok és vezetők is megfontolhatják. De nem erről akarok írni, hanem a másikról, amit sajnos nem találtam meg az IMDB idézetei között, így pontosan idézni sem tudom, de valahogy így hangzott:

Az egyetem nem a specializáltságról szól, inkább a látókör szélesítéséről.

Az a helyzet, hogy véleményem szerint szinte mindennek erről kellene szólnia. A specializáltság és az általános műveltség, a széles látókör egészséges elegyéről. Nem az egyik, vagy a másik végletről. Nekem úgy tűnik, hogy általános és középiskolában generalistákat képeznek, akik sok mindenből tanulnak sok mindent. Aminek az eredménye az, hogy sok mindenből tudnak keveset és ráadásul tanulni sem igazán tanulnak meg… sokszor még a kedvüket, a belső motivációjukat is letörik a gyerekeknek. Felsőoktatásunkról jelen időben nem tudok beszélni, mert nincs aktuális tapasztalatom, remélem Olvasóim majd kiegészítik ezt a részt. A munka világa viszont egyértelműen nem kedvez az egészséges elegynek.

Ahogy én meg tudom ítélni, az átlagos munkaadónál sem az egyik, sem a másik nem történik. Specializálódásra egyszerűen nincs idő a folyamatos hajtás miatt, generalistákra pedig nem igazán van szüksége a cégeknek (illetve van, de nem ismerik fel, tehát nincs). Előfordulhat ráadásul, hogy a cégnek egyik véglet sem igazán előnyös: a specialista nagyon sokat tud majd az adott témakörről, és a végén levadássza valaki, aki kicsivel többet fizet. Vagy érdekesebb feladatokat ajánl. Vagy egyszerűen a főnök lesz kevésbé vadállat 😀 A generalista sem jár jobban, ő a cégről tud egyre többet, az összefüggésekről, azokról a dolgokról, amelyek a szervezetet működtetik és ahogyan működtetik. Kérdései lesznek, amelyekre választ keres és a kérdésekre nem igazán tud és akar senki sem válaszolni.

Ahhoz, hogy a világ egy jobb irányba fejlődjön, olyan emberekre lesz véleményem szerint szükség, akik széles látókörrel rendelkeznek és specialistái egy vagy néhány területnek. Ahogy elnézem azonban, ez nem csak a cégeknek jelent problémát, hanem a kormányoknak is. Legalábbis mifelénk mintha így lenne. A lecke fel van adva, és ahogy egy kedves antipatikus ismerősöm mondta egyszer: “nem sok alternatívánk van” 😀

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*