Szennyezettség

Egy ország kultúrája erősen befolyásolja bizonyos, pl. vállalatirányítási modellek sikerét. Akár kudarcukat is okozhatja, és mindazok, akik ezen kudarcokat egymástól függetlenül vizsgálva csak a menedzsment vagy a vállalati kultúra problémájának állítják be dolgot szerintem tévednek.

A vállalatok nem függetlenedhetnek azon országoktól, amelyikben működnek. Mindegy, hogy egy beruházó amerikai, olasz, német vagy francia, az általa létrehozott szervezet tagjai a mi esetünkben magyarok. Mindegy, hogy a külföldi tulajdonos a vezetői struktúra hány szintjét szállja meg, azaz hova nevez ki külföldieket, a szervezet lényeges, végrehajtó része magyar marad. Azaz a döntés lehet bármilyen, a kivitelezés alapvetően magyaros lesz. Aminek érdemes ismerni az előnyeit és a hátrányait is. Azaz a külföldi tulajdonosnak érdemes azzal is foglalkoznia, mekkora  a távolság az ő kultúrája és a magyar között? Ennek nem meglepő módon tudománya is van, pl. Geert Hofstede foglalkozott ilyesmivel. Egy másik forrásban egy alaposabb elemzés is olvasható róla és eredményeiről. A tanulmányban említett Varga Károlytól is találtam olvasnivalót.

Erősen ajánlott részemről az idézett írások alapos végigolvasása és annak végiggondolása, hol is helyezkedünk el mi, magyarok az egyes témakörökben. Én a következőket olvastam ki az írásokból és várom az esetleges cáfolatokat, mert szociológus és pszichológus sem vagyok :D:

Hatalmi Távolsági Index, szerintem ez nálunk inkább magas. A függőség, az alárendeltség, a vezetők kiváltságai és elérhetetlenségük inkább jellemző az országra. Ehhez vagyunk hozzászokva. Érdekes, hogy miközben ez sok embert aggaszt, tenni kevesen próbálnak ellene. A miértre esetleg a következő indexben ott a válasz…

Bizonytalanságkerülés Index: szerintem ez nálunk inkább magas. Keményen dolgozó, sokat szorongó, érzelmeit kimutató nép vagyunk, hihetetlen mennyiségű szabállyal, előírással és fenyegető, elkerülendő konfliktussal.

Individualizmus index: mi szerintem individualisták vagyunk. Talán a szocializmus miatt a mostani generációk nem tartják túl nagy értéknek a “közös” dolgokat, feladatainkat inkább saját fejünk után menve, mintsem szabályok szerint intézzük el, és sajnos a becsület elvesztése már régen nem jelent szégyent…

A Férfiasság-Nőiesség indexnek már a neve is udvariatlan 😀 Szerintem mi férfias kultúra vagyunk. Az “azért élünk, hogy dolgozzunk” tipikus problémánk.

Konfuciánus Gondolkodás /Hosszú távú orientáció/ Index: nálunk ennek az értéke szerintem alacsony. Érdekesnek tartom a “változás elfogadása-stabilitáskeresés” párt, mert a stabilitás keresése önmagában nem probléma, annál inkább a változások nagyfokú elutasítása.

Eddigi tapasztalataim alapján a lean és Magyarország kapcsolata nem lesz felhőtlen… ezt alátámasztani látszik Tündi (ill. Héder Sándor) gondolata is.

A cím az egyik idézett írásból származik miszerint “a multiknak a nemzeti kultúrákhoz való igazodása nagyon felszínes (sőt heyerdáli képpel: szennyezett)”

2 thoughts on “Szennyezettség

  1. Szerintem:
    – hatalmi távolság: közepes.
    Alapvetően részét képezi gondolkodásunknak, azaz igényeljük, de nincs mögötte tiszteleten alapuló elfogadása az egyenlőtlenségnek. Inkább csak “így szoktuk meg”.

    – Bizonytalanság kerülése: szintén közepes.
    Amit írtál, arra bőven van példa, viszont bőven van az ellenkezőjére is. Tipikus példa: “olyan még nem volt, hogy ne legyen valahogy”. Beleugrunk átgondolatlan autóvásárlásba 100% hitelre, stb. Ezektől egy tipikus bizonytalanság-kerülő ember megőrülne…

    – individualizmus / férfiasság-nőiesség / hosszú-rövidtávú gondolkodás: osztom a véleményedet

  2. Én úgy érzem, hogy a hatalmi távolságot inkább a vezetők igénylik, (afféle munkaköri juttatásként, mint az autót) és az alkalmazottak csak alkalmazkodnak ehhez, már aki… szóval afféle szokásjog. Láttam olyat, aki azelőtt, mielőtt vezető lett volna, haláljófej volt, utána meg bezárkózott az irodájába és csak a titkárnőn keresztül lehetett megközelíteni. A beosztottak meg tudomásul vették, hogy a Józsival tegnap még együtt söröztünk meló után, ma meg egy halk jó napot kívánokkal megyünk el mellette a folyosón és rettegünk, hogy ki ne rúgjon, és Józsi ezt teljesen normálisnak veszi. 🙁

    Férfiasság/nőiesség: én biztosan nem azért élek, hogy dolgozzak. 🙂

    Bizonytalanság kerülése: én inkább úgy mondanám, hogy a tervezéssel és a jövővel való nem foglalkozás miatt a bizonytalanság (és a bukás) kódolva van. A jelenlegi kényelmesből váltani bizonytalan dolog, ezért megelégszünk azzal, ami van, és nem tanulunk nyelveket, nem képezzük magunkat tovább semmiben sem, mert ott, a kényelmesben nincs rá szükség. Lehet, hogy ha tanulnánk, akkor jobb állásunk is lehetne, de hát az ugye bizonytalan, hogy lenne-e. Így aztán ha kirúgnak, vagy megszűnik a cég, akkor ott állunk megfürödve.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*