Kompenzálni kell az intézkedéseket

A tegnap említett konferenciáról sok más dolgot is elhoztam. Megírni azért nem írtam meg eddig, mert elég sokat vacakoltam azon, érdemes-e foglalkozni egyáltalán ezekkel a “problémákkal”. Végül arra jutottam, hogy érdemes. A kommenteket is bekapcsolva hagyom, mert demokrácia van 😀

Kételkedjünk a jó hírekben, örüljünk a rosszaknak“, volt az egyik előadó üzenete. Rögtön gondoltam, hogy ez nem lesz nehéz, mivel a magyarok kifejezetten szeretik a rossz híreket, ezek mifelénk a fénynél is gyorsabban terjednek 😀 Ettől függetlenül vállalati kultúrának ezt a gondolatot nem javasolnám, mert szerintem kifejezetten negatív üzenetet hordoz.

A lean irányába kell elmozdulni és kevesebb sorral kell dolgozni.” Ez is érdekes: a sorok számáról a lean szerintem semmit sem mond. Annál inkább az ügyfélértékről és a  veszteségekről illetve azok kiküszöböléséről. Ha ezekkel kitartóan foglalkozunk, érhet minket olyan meglepetés, hogy egyre kevesebb sort kell üzemeltetnünk. Amolyan mellékhatásként.

A lean=1 hét elmélet és 5 év termelési gyakorlat” idézte az egyik előadó egy kedves, de előttünk ismeretlen 6 szigma master black belt ismerősét. Ez nagyon jó, a lean és a szigmák közötti jó kapcsolatok építésének kifejezetten jót tesz egy kis lenézés… Én is magamra vehetném, mert nincs 5 év termelésim és sok-sok hét elmélet után sem tudok eleget a leanről. Mondjuk nem is vagyok master paladin infinity szinten..

Felmerült az egyik előadásban a kérdés, hogy “mikor hozza a lean az elvárt eredményeket“? Persze, hogy soha. A lean nem hoz eredményeket, annál inkább az olyan emberek, akik pl. lean eszközöket és módszereket alkalmaznak problémáik megoldására. Akik bármilyen strukturált módon állnak a problémákhoz, mert meg akarják oldani azokat!

Szinte minden előadásba belekerültek a lean közhelyek, miszerint a “munkatársakat be kell vonni” a leanbe, de ez egyrészt szerintem nem igaz, másrészt senki sem vázolta fel, hogy ezt hogyan is gondolja. A munkatársakat nem a leanbe kell bevonni, hanem például el kell érni, hogy ismerjék, értsék és kövessék a vállalati stratégiát, amihez kiváló eszköz a kommunikáció és a személyes példamutatás. Hasonlóan a változtatások véghezviteléhez, amibe szintén érdemes “bevonni” a munkatársakat (erről a bevonásról valamiért mindig a Hammerite jut eszembe…).

A másik kedvenc közhelyem, miszerint “a folyamatokat legjobban a bennük dolgozók ismerik“, ami szintén tévedés véleményem szerint. Az egyes munkatársak az általuk naponta végzett tevékenységeket, problémákat és az esetleges megoldásokat ismerik, tapasztalataim alapján kevés közöttük a teljes folyamatot ismerő, átlátó és értő (és ez iránt érdeklődő) szakember. Nem is hiszem, hogy mindenkiből ilyet kell nevelni. A fejlesztési tevékenységek során természetesen kell a munkatársakkal beszélni, de olyanoknak kell értékelni a javaslatokat, akik rendelkeznek rendszerszemlélettel. Amiről azt gondolom és tapasztalom, hogy elég ritka kompetencia. Nem azért, mert hülyék vagyunk, hanem azért mert közönyösek, igénytelenek és lusták. Hálás vagyok az előadóknak, hogy a sok ismétléssel felhívták a figyelmemet ezekre az egyébként általam is alkalmazott közhelyekre és elgondolkozhattam rajtuk!

A címben szereplő kijelentés is az egyik előadásból származik, számomra megfejthetetlen az üzenete, viszont nyitott vagyok a magyarázatokra.

6 thoughts on “Kompenzálni kell az intézkedéseket

  1. Az 1 hét elméletes kollégához:
    Ha azt érti a mondat alatt, hogy elmegy valaki egy egyhetes képzésre, majd bezárkózik a gyárba mindenféle további külső fejlődési lehetőség nélkül, és 5 év múlva lean master champion lesz, azt el lehet felejteni.

    Sokaktól hallom a lean=JPÉ kijelentést. Valóban, vannak, akiknek a gondolkodása hamar rááll a lean alapjaira, de ez nem azt jelenti, hogy 5 év alatt fel fogja találni azt a több évtizedes, ezrek által kifejlesztett módszertant, amit ma leannek nevezünk.

    Ha az embernek nincs valamilyen segítsége, akkor kb. fél év elég arra, hogy a csillogó szemű lean újoncból eljusson odáig, hogy ennek semmi értelme. Mert az emberek sajnos nem úgy működnek, mint a papíron. És nem értjük, hogy amit mi egy hét alatt megértettünk, az miért nem egyértelmű mindenkinek még fél év után sem.

  2. “Ha az embernek nincs valamilyen segítsége, akkor kb. fél év elég arra, hogy a csillogó szemű lean újoncból eljusson odáig, hogy ennek semmi értelme.”

    Nagyon találó ez a megfogalmazás, gratula.

  3. Kiegészítés a “fél év után”-hoz: miután eljutott idáig, van úgy, hogy fél évtized sem elég arra, hogy meggyőzzük, nem a lean a hibás…

  4. Csatlakozom az előttem szólokhoz, a csillogó szemű mondat valóban találó, mert sajnos igaz. Nálunk is ezt lehetett látni, az előző lean kolléga nagy lendülettel látott neki, de sajnos fél év sem kellett a hanyatláshoz. Most az én szemem csillog kb. egy éve, de még kitartok! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*