A jó munkatárs nem ígérget, hanem betart!

A címben szereplő vicces mondat sajnálatos módon nem vonatkozik a standardokra, a szabályokra. A kérdés, vajon miért nem tartjuk be az ismert szabályokat, nem új keletű. Tényleg, miért van ez így?

Az egyik lehetőség, hogy én azért nem foglalkozom a munkahelyi standardokkal, mert semmilyen szabályt sem tartok be. Ahogy megismerek egy szabályt, már a kiskapukat keresem. Abszolút “antiszociális” vagyok, csak saját magam számára keresem az előnyöket, mások kárára, de ezekkel nem foglalkozom. Vannak ilyen emberek, jó lenne, ha a felvételi elbeszélgetések, AC-k lehetőséget adnának a kiszűrésükre.

A másik lehetőség, hogy én alapvetően betartom az engem körülvevő világ szabályait, de néhányat nem, mert szerintem rosszak. Meg tudom ezt ítélni és van is ötletem a jobbra, a másra. Ezt nem is titkolom és ha kérdezik el is mondom, mit gondolok. Munkaadóként érdemes odafigyelni az ilyen munkatársakra és lehetőség szerint bevonni őket a szabályok kidolgozásába. Ez nem garantálja, hogy mindennel egyetértenek majd, de az a tény, hogy közreműködhettek, hogy a véleményük fontos volt, elfogadtathatja velük a helyzetet.

Van egy harmadik lehetőség is, miszerint nem vagyok alapvetően elutasító, nem tartozom az első csoportba, de a másodikba sem. Nem tartok be bizonyos szabályokat, mert szerintem rosszak, de erről nem szólok senkinek. Egyszerűen megyek a saját fejem után. Ez a jelenség komoly kihívás, mert ők a “csendes többség”, alapvetően elvégzik a feladatokat, eredmény is van, de mivel nem a standard alapján született, lehet olcsóbb, hatékonyabb vagy éppen drágább, mint az elfogadott standard. Okozhat vevői elégedettséget de akár temérdek reklamáció oka is lehet. A kihívás ott van, hogy mindez csak a genbán fedezhető fel és a megoldáshoz a lean eszközökön túl némi “soft skill” is szükséges a vezető részéről.

A témához sok szeretettel ajánlom a Vezetők a gáton c. kiadványom 37. fejezetét, amely a standardokról szól 😀

3 thoughts on “A jó munkatárs nem ígérget, hanem betart!

  1. Van a negyedik csoport is. Akik betartják a szabályokat, minden körülmények között, mert a szabály az szabály, és különben sem merik nem betartani, mert félnek a retorzióktól, vagy mert őszintén hisznek a tekintélyelvben és abban, hogy a szabályok jók, bármilyenek legyenek is.

  2. Ez a negyedik csoport eléggé idegesítő tud lenni. Amikor a szabályokat nem megalkotásuk célja szerint használják, hanem betű szerint alkalmazva lehetetlenné tesznek olyan dolgokat, amit a szabály megalkotói nem szerettek volna megakadályozni.

  3. Mivel a magyar vállalkozások döntő hányadában tekintélyelvűség uralkodik, így a munkavállalók döntő része joggal tart a ettől…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*