Krumpli uraság

Krumpli uraság és neje

Aki hozzám hasonlóan szereti a jó mesefilmeket, az biztosan felismeri a képen Krumpli uraságot és nejét (Toy Story). Az egyik érdekes tulajdonságuk, hogy kivehető a szemük, és ezt akár testüktől nagyobb távolságban is képesek használni. A legutóbbi részből emlékszem ilyesmire, igaz a kapott kép nem volt a legtisztább.

Nem véletlen, hogy ez eszembe jutott. Amikor vezetőként “leküldünk” egy embert, hogy nézzen meg valamit, aztán jelentsen, vagy ha távoli eseményekről készített SAP-riportokat nézegetünk, akkor tulajdonképpen elküldjük a szemünket vándorútra, és némi torzítással képet próbálunk alkotni a dolgokról.

Nem biztos, hogy ez a legjobb módszer. A mesében klassz volt, de a való életben már nem annyira. Én még mindig nem tudok jobb módszert a helyszínen tartózkodásnál, ha valódi problémákkal, valódi okokkal szeretnénk megismerkedni, és ha valódi megoldásokra törekszünk. Nem véletlen, hogy a politikusok is ezt teszik, és ha katasztrófa történik, akkor megszakítva addigi tevékenységeiket, a helyszínre utazva tájékozódnak. Amellett, hogy így megtudhatják, mi a valódi probléma, a személyes jelenlétük motiváló is az ott dolgozók számára.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*