Outdoor kultúra

A HR Portalon találtam egy cikket arról, hogy miért jobb az outdoor tréning, mint a vállalaton belül szervezett. Eltekintve attól, hogy a cikk nem összehasonlítással, hanem a címében található állítás megalapozásával foglalkozik, az elején találtam egy mondatot, ami rendesen elgondolkodtatott:

“Döntő tényező a rendelkezésre álló költségkeret, illetve meghatározó a vállalati kultúra. Ha a résztvevők fegyelme megengedi, hatékony lehet a belső helyszín. Ha ezt a fegyelmet nem biztosítja a vállalati kultúra, akkor mindenképpen ajánlott a külső helyszín választása.”

(kiemelés tőlem)

Hm. Vajon akkor, ha ez utóbbi döntést kell meghoznunk, nem kellene egy tréningsorozat a vállalati kultúra átalakítására is? A cikk könnyedén átlendül azon, hogy az említett (és látszólag elfogadott) vállalati kultúra látszólag nem arról híres, hogy fegyelmezettséget követeljen meg. Olyan az a kultúra, amilyen, aztán kötünk egy kompromisszumot, és outdoor tréninget tartunk. Ez rendben is lenne átmeneti megoldásként, de ez végül is egy PROBLÉMA, amivel foglalkozni kellene. ELEMEZNI, MEGÉRTENI kell, majd MEGOLDÁSt találni. Ha nem foglalkozik ezzel a szervezet, akkor én szkeptikus vagy a tréningeken megtanultak alkalmazásához szükséges fegyelemmel kapcsolatban is.

Szerintem voltunk mi (Önök és én is) már számtalan nagyon jó outdoor tréningen, amiből alig hasznosítottunk valamit, pont azért, mert a vállalati kultúránk híján van a szükséges fegyelemnek…

9 thoughts on “Outdoor kultúra

  1. Elolvastam a cikket. Remek reklámcikk a cikk végén tárgyalt yacht clubról. 🙂

    Amúgy a külső helyszínen ugyanúgy csöröghet a mobil, mert nem hagyják otthon a résztvevők. Ha meg otthon hagyják, akkor bent a munkahelyen is megtehetik, hogy az irodájukban hagyják a tréning idejére. A fegyelem szerintem inkább a tréner részéről szükséges, hogy megkövetelje, hogy hagyják otthon/az irodában a mobilokat, ezt akár a tréneri szerződésbe is bele lehetne venni. Én legalábbis, ha tréner lennék, így tennék.

  2. Érdekes, bár azért lenne egy-két megjegyzésem.
    Alapvetően a résztvevők fegyelmét nem a vállalati kultúra szabályozza meg. Vannak elemi viselkedési normák, amiket a vállalati kultúrának nem is kell hogy a része legyen, mert azt mindenki magával hozza otthonról, az iskoláiból stb… De vajon miért nincs ez mindig így? A vállalat kapuit átlépve, miért válnak sokan “állattá”? Mindenki körbenézhet a munkahelyén. Miért nem olyan szinte minden, mint otthon? Otthon az ember miért kapcsolja le a lámpát, ha nem használja már a helységet? Miért húzza le maga után a WC-t? Miért mosogat el maga után? Miért köszön hangosan, ha hazamegy? Stb-stb… Ez a munkahelyen miért akadozik? Miért kellene bunkósbot módszert alkalmazni a vállalati kultúra fenntartásáért? Miért van ilyen sok miért?

  3. Miért gondolod, hogy otthon lekapcsolja, lehúzza, mosogat, köszön?

    Egy darabig én is azt hittem, hogy a belépéskor sokan “letöltik” a fejükből a civilizált viselkedést, és “feltöltik” a cégest, de manapság egyre inkább azt gondolom, hogy egy fenét, ők cégen kívül is pont ilyenek. Elég csak körbenézni az utcán magunk körül…

  4. A trénernek valóban nagy a felelőssége, de nem tehet semmit, ha a résztvevők nem sajátították el a megfelelő viselkedésformákat.

    “Vannak elemi viselkedési normák, amiket a vállalati kultúrának nem is kell hogy a része legyen, mert azt mindenki magával hozza otthonról, az iskoláiból stb.”
    Pont ez a baj, hogy nem hozta, és ilyenkor elég nagy segítség lehet a vállalati kultúra.

  5. János nem hiszem, hogy 20-30 éves embereket meg lehet változtatni. Legfeljebb faragni, de az nem ugyanaz.

  6. Ha viszont nem lehet őket megváltoztatni, akkor a lean szemléletre sem fognak soha átállni, max. végrehajtják a tanácsadó tanácsait. És ezzel oda jutunk, amiről a múltkor beszélgettünk, hogy a magyar vezetők a megoldást várják a tanácsadótól, nem a tanítást.

  7. És akkor körbeértünk 😀 Vagy ahogy Tótavé szokta volt mondani, amit feldobtunk/felköptünk, az bizony visszahullik a fejünkre…

  8. Valóban, sokat nem tud változni egy felnőtt ember. Még akkor is csak nehezen, ha ő maga szeretné. De az apró változások is nagyon érezhetőek lehetnek. Főleg, ha egy egész embercsoportot érintenek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*