A B-terv

Valahol a neten belefutottam egy cikkbe, amely azt állítja, hogy nem kell B-terv, ha nekiállunk valaminek. Egy terv kell (az A-terv), és azt kell végrehajtani. Ha van egy B, akkor az első nehézségek láttán hajlamosak vagyunk rögtön ahhoz nyúlni, és feladni az A-tervet. Szerintem ez egészen érdekes gondolat. Vajon miért készül B-terv?

Mert félünk, hogy az A-terv elbukik?

Mert nem vagyunk biztosak a sikerében?

Mert nem tudjuk jól eladni?

Mert tudjuk, hogy nincs igazán jól, alaposan kidolgozva, előkészítve?

Mert néhányan kezdettől fogva inkább a B-tervben hittek?

Mert megijedtünk az A-terv lehetőségeitől, a változástól, amit okoz?

9 thoughts on “A B-terv

  1. Nekem is szoktak lenni B-terveim. Azt el kell fogadni, hogy nem mi irányítunk. Néha elég erős az illúzió, hogy igen, de nem. Próbálhatunk bármilyen erősen küzdeni, és lehetünk akármennyire rátermettek, az nem elég garancia arra, hogy a tervünk sikerülni fog.
    A B-terv számomra garancia arra, hogy ha nem működik az A-terv, nem érzem úgy, hogy nagy baj történt.
    Épp egy kollégával beszélgettem egy szituációról, ahol van B-tervem, és ő mondta, hogy nem látja rajtam az igazi lelkesedést a B-tervvel kapcsolatban. Tényleg nem, mert a B-terv arra jó, hogy csökkentsük a veszteségeket, de sosem lesz egyenértékű megoldás az A-tervvel. A távolság legalább érzelmileg ott lesz, hiszen mi az A-tervet szerettük volna.

  2. Ha ez a B-terv ugyanaz, mint amit nálunk Project managementben “mitigation plan”-nek hívnak, akkor van értelme. Ugyanis minden tervnek vannak kockázatai, előre sejthető vagy teljesen kiszámíthatatlan események – mint az előttem János is említette. Ezekre kell készíteni B-tervet, hogy ne érjen minket teljesen felkészületlenül.

  3. Szerintem itt találtad: http://pasztor.freeblog.hu/archives/2010/08/11/Mr_Carlos_Ghosn_The_Secret_to_a_Successful_Recovery/

    “The main challenge for me was very simple. We went out and announced the Nissan revival plan, in which we had headcount reduction, plant capacity closing in Japan, we unfolded the keiretsu, we cut cross-shareholdings, and challenged the seniority system. And all of a sudden it was a shock. And people were a little stunned that we would dare to do all of this stuff. But we were committed to results. I said, ‘Okay, guys, in the last ten years we haven’t gotten results, and we’re going to get results. And there is no plan B.’

    There is no plan B. If this fails, we’re out.”

    És itt a B terv az volt, hogy a Nissan halott.

  4. Szerintem a B terv arra jó, rugalmasak és alkalmazkodóképesek maradhassunk. Az A tervhez való merev ragaszkodás nagyon beszűkítheti a mozgásterünket, és akkor esetleg már a B tervvel sem tudjuk a felmerülő gondokat megoldani.

  5. Szerintem van itt egy alapvető félreértés: nem a tervhez ragaszkodunk, hanem a célhoz, amit a terv segítségével el kell érni. A cél (remélhetőleg) nem mozog, így elég egy terv is, ha van képességünk és lehetőségünk arra, hogy ha váratlan esemény történik, akkor reagálni tudjunk.

    Én így értettem a Nissan-sztorit.

  6. @Holden, egyetértünk.

    Amit én láttam az, hogy aAz emberek sokszor keverik a tervet a céllal.

    A cél az, hogy átkeljünk a folyón.
    Az A terv: hogy keresünk egy hidat és átmegyünk rajta.
    Aztán az emberek azt mondják: a B terv meg legyen az, hogy ha nincs híd, akkor a folyó ezen oldalán maradunk.

    Nem tudom miért van ez, de láttam már ilyet párat. Az A tervről B tervre áttérés sokszor pusztán az elérendő cél változása – nem kell az első hely, jó a nyolcadik is, nem muszáj elérnünk a 10%-os növekedést, elég lesz akkor az 5% is, és így tovább.

    Ezért mondhatta azt Carlos Ghosn – nincs B terv. Nincs másodlagos, “ez is jó eredmény lesz” cél.

  7. Én nem pont így fognám fel az A és B terveket.
    Ha az A terv például a munkások képzése, hogy élenjárók legyenek, ezzel növelve a gyártott mennyiséget, akkor adódik, hogy a B terv az lesz, hogy lecserélem a nem élenjárókat, már megfelelően képzett munkaerőre. Valószínű az A jobb, hiszen a munkás ismeri a környezetét, egy kollektíva része mellesleg végkielégítést sem kell neki fizetni. Ha nem válna be a képzés, még mindig van lehetőség egy cserére (illetve nem túl jó módszerrel plusz ember felvétele).

    Az eredeti gondolatmenetre visszatérve B tervre mindenképp szükség van, hiszen létezhetnek olyan előre nem látható az adott terv keretein belül nem megoldható problémák, amelyekre a legjobb tervezőcsapat sem gondolt. Vagyis, ahogy mcsmc7 (Ödön) is írta, nem vagyunk elég rugalmasak. Nem véletlenül dőltek be stabilnak vélt cégek is a válság alatt. Ellenpéldának persze lehet máris hozni a Toyotát. De a beszállítóiról senki sem beszél.

  8. Egész jó kis beszélgetés alakult ki a téma körül! Természetesen a tervezésre is van néhány nagyon jó gondolat híres emberektől:

    “Always plan ahead. It wasn’t raining when Noah built the ark.”
    – Richard Cushing, novelist

    “It’s not the plan that’s important, it’s the planning.”
    – Dr. Gramme Edwards

    “Plans are worthless. Planning is essential.”
    – Dwight D. Eisenhower, general and president

    Az utóbbi két (tuéajdonképpen egy) gondolatot tartom személy szerint fontosnak: a tervezés nagyon fontos, sokkal fontosabb, mint az, hány tervünk is van a végén 😀 Mert semmit sem használ a B, a C, a D terv, ha nem értünk a tervezéshez.

  9. Véleményem szerint nem azért készítünk B tervet, mert félünk az A elbukástól. Egy nemzetközi vagy hazai piacon tevékenykedő cégnek muszáj hogy legyen több terve hogy rugalmas legyen. Ha tegyük fel az A tervben megváltoztatunk valami kis apróságot, mert a piaci változás ezt megköveteli, akkor már az a terv nem is az A lesz. Amire ki szeretnék lyukadni az az, hogy ne megkötött terveink legyenek, ami ha nem jön össze akkor egy teljesen új tervet kell készíteni, hanem legyen egy (1!) terv amit rugalmasan tudunk változtatni. A sok terv kidolgozása jóval költségesebb is, mint egy tervet megváltoztatni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*