ÖTS kihívások

Az 5S-ről már sok szó volt a blogon, mivel ez a lean egyik -szerintem- legfontosabb gondolata, szinte az egésznek a lelke. A munkahelyszervezéstől a munkaszervezésig a legtöbb eszköz, módszer ezen alapszik. Mégis sokfelé érzem azt, hogy “lenézett” része a lean munkának, mivel alkalmazása nem hoz azonnal milliókat és személyes sikereket a vezetőknek. “Csak” az életet teszi esetleg egyszerűbbé és kényelmesebbé. Ráadásul ha konzekvensen és kitartóan akarjuk alkalmazni, számos nehézséggel jár. Mik is lehetnek ezek?

Az egyik első feladata az embernek, ha 5S-el szeretne foglalkozni, a 0. S,a “start”… Alábecsüljük ezt csúnyán, úgy érzem. Nem egy olyan ügyfelem van, akik szépen végighallgatják a “mi az 5s és hol érdemes használni” részt, egyetértenek a fontosságában, majd nem kezdenek vele semmit…

A következő feladat lehet az, hogy a munkahelyen, irodában, közös helységekben kitakarítunk és ezt aztán újra és újra megismételjük, hogy fenntarthatóvá tegyük a  tisztaságot. Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy takarítónő facility manager cég dolgozik nálunk, akkor megállapodásokat köthetünk velük arra nézve, mit tartunk mi tisztaságnak és hányszor kellene azt hetente létrehozni 😀 Aztán egy következő lépésben elgondolkodhatunk azon, hogy attól, hogy valaki más takarít, még nekünk sem kellene ennyit szemetelni… A “tisztaság” fogalmában sem egyszerű ám megállapodni, mivel tudjuk, hogy ahány ház, annyi szokás.

Ezután szépen lassan nekiállhatunk a szükséges és felesleges dolgok szétválasztásának (pl. a piros pontok módszerével). Ez egy nagyon fontos munka, mivel mindkét kategória számtalan dolog függvénye:

  • életkorunk,
  • mit hoztunk otthonról,
  • mi a munkánk,
  • mennyi tapasztalatunk van benne,
  • mi a szervezet célja,
  • stb.

Ezek ui. eltérő munkastílust szülhetnek, ami eltérő “szükséges” ill. “felesleges” kategóriákat igényelhet. Meglátásom szerint kezdetben nem szerencsés egy “standard munkahelyet” kialakítani egy irodában, talán hagyni kell a munkatársakat, hogy kialakíthassák saját rendjüket. Egy későbbi fázisban, ha a saját rend már fenntartható, akkor lehet az egyforma munkakörben dolgozó munkatársaknál a különbségek okait firtatni (pl. 5W módszerrel). Arról sem szabad megfeledkezni, hogy ha a munka tartalma változik, azzal a kialakított 5S is változhat. Lényeges, hogy a nem szükséges dolgokat gyűjtsük egy darabig egy központi helyen, mielőtt eldobjuk vagy másnak ajándékozzuk, eladjuk azokat.

Ha már csak a szükséges dolgok vannak a közelünkben, akkor érdemes kitalálni egy módszert arra, hogyan rendszerezzük azokat. Erre számtalan jó ötlet, módszer található a szakirodalomban, a lényeg itt is azon van, hogy a módszer segítsen minket céljaink elérésében és a veszteségek megszüntetésében. Fontos az is, hogy én pl. nem látom szükségesnek, hogy mindenhol egy standardot alakítsunk ki. Az én laptopom miért ne lehetne olyan, ami csak nekem biztosítja a gyorsaságot, veszteségmentességet? Az viszont már nem vitatéma, hogy a közösen használt szervereken a csoport megegyezése szükséges abban, hogy az egyes állományoknak hogyan kell nevet adni, melyik könyvtárba kell azokat elmenteni,… stb. Ahogy az sem kérdés, hogy kompromisszum kell a közös szekrényben tárolt dossziék feliratozása és tartalmuk rendszerezése témakörökben, főleg ha egymás folyamatos helyettesítése is feladataink közé tartozik.

Ha mindezekkel már megvagyunk, akkor csak az elért állapot fenntartása és folyamatos fejlesztése a feladat. Szinte semmiség az első lépésekhez képest 😀

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*