Intelligens tervezés

Egy kaizen event eredményei között akadtam a következőre:

Beépítési próbán kiderült, hogy az egyik alkatrész nem építhető rá a termékre, a másik pedig sérül a beépítés közben.

Mivel nem tudom pontosan, mi az egyes esetek valódi oka, most csak példaként használnám a történetet. Annak ui. nagyon tanulságos. Rávilágít arra, hogy a folyamatok életciklusának legfontosabb része a tervezés. Amit egyrészt nem szabad elhanyagolni, másrészt nem szabad a folyamattól távol, a helyszín és a keretfeltételek ismerete nélkül elvégezni.

Az érdekes az, hogy ezt a véleményemet minden érintett osztja. Egyetértenek, de…

3 thoughts on “Intelligens tervezés

  1. Sajnos sortervezésnél is ez a helyzet. Jelenleg éppen csoportvezetőket oktatok. A cél, hogy önállóan menedzseljék a sorukon a kaizen tevékenységet. Szinte mindegyiküknél szóba került, hogy hogyan lehetséges az, hogy a sor már telepítésekor kaizenelésre szorul. (Az egyik új terméknél ez a 10 fős összeszerelő soron 70 kaizen javaslat néhány nap alatt. És nem csak arról van szó, hogy rakjuk arrébb két centivel. Nem ritka, hogy látszik, hogy át sincs gondolva az adott munkaállomásnál, hogy azt esetleg valaki valamilyen cél elérésére fogja használni.)
    És mit tudok ilyenkor mondani nekik? Biztosítom őket arról, hogy én is nagyon utálom az olyan tervezőket, akik nem veszik a fáradtságot, hogy a féléves-éves tervezési folyamatban egy órát egy működő soron töltsenek.

  2. János!
    Mi nem szorul folyamatos “kaizenezésre”?
    Nekem valahogy az új sorról az jut az eszembe, hogy (a mai Magyar, eu, nyugati, stb tervezésnél) a beindítása közben sokmindent kell finoman utána hangolni, pontosítani.
    Egy régebbi, de már egy kialakult jó technikával rendelkező berendezésen, soron nehezebb javítani. Vagy rosszul gondolom?
    Üdv: Bé

  3. Bé:
    Minden folyamatos fejlesztésre szorul.
    Viszont az, hogy olyan sort küldenek, ami nem kicsit rossz, hanem látszik rajta, hogy jó részét át sem gondolták, az azért kicsit felháborító. Nem finomhangolásra van szükség, hanem néha szinte újratervezésre. Ezért is írtam, hogy nem a rakjuk két centivel arrébb kategória, mert mondjuk a tervezők kicsit máshogy értelmezték az ergonómikus munkaterületet. Nem termelékenységes példa ugyan, de amikor a vészleállító gomb olyan magasan van, hogy a soron dolgozó hölgyek közül 2-3 nyújtózkodva is csak az ujjhegyeivel éri el, az nincs kellőképpen átgondolva.
    De ennél sokkal fájóbb, amikor azt látni, hogy eszükbe sem jutott, hogy folyamatot is kellene tervezni, ők megtervezik a vasat, és kész. Azzal sem foglalkoznak, hogy az egymás melletti gépek majd hogy fognak kapcsolódni.
    Egyébként természetesen egy még nem működő sort sokkal könnyebb korrigálni, de az nem korrekció, ha szinte újra össze kell rakni.
    Érdekes volt még látni az összeszerelő embereket, akiket a gépekkel küldtek. Az egyikük előrehozott valamit a dobozból, elkezdte nézegetni, forgatni, majd rájött, hogy fogalma sincs, hogy mi az, lerakta, és hozott egy másik alkatrészt. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*