5S dilemmák

Egyik legutóbbi munkám során sok kritikus kérdést szegeztek kenem 5S témakörben. Ilyesmiket:

  • miért kell feliratozni bármit is?
  • miért kell a PC-n/a hálózaton rendet rakni a könyvtárakban?
  • miből gondolod, hogy felnőtt embereket lehet “rendre nevelni”, ha pl. otthon is rendetlenek?

Azt mondták, ők úgyis mindig mindent megtalálnak, miért kell ilyen sok energiát fektetni az állandó rendrakásba. Ez érdekes szempont, de azt is érdemes vizsgálni, mennyi időt fordítunk keresésre? Mert ez esetleg személyenként nem tűnik soknak, a Kaizen Institut felmérése szerint azonban a munkaidő 13%-a megy el erre a tevékenységre egy átlagos irodában.

Aztán az elmélet után gyakorlásképpen a minden irodában fellelhető irodaszer raktárat (3 kis szekrény, az állandó átmenet állapotában) néztük át. Az eredmény: 1 kis szekrény, szépen rendbe rakva. Ők maguk rendszerezték külön dobozokba az irodaszereket és az írószereket, a dobozokat feliratozták, ami rossz/sérült/lejárt irodaszer volt, kidobták (a szelektív hulladékkezelést szem előtt tartva!).

Egyelőre ez csak az első lépéS, mivel találtunk hihetetlen mennyiségű post itet, gémkapcsot, tűzőgépkapcsot (3 különböző méretben) tollbetétet és tollat, írható CD-t, stb. amiket szépen rendszerezve elraktuk a szekrénybe, a további lépéSek csak ezután jönnek, pl. a 6 doboz CD átnézése, mert nem volt mind üres…

3 thoughts on “5S dilemmák

  1. Csak 13%? Nekem sokkal többnek tűnik… 🙁

    Amúgy nem értem ezt az “állandó rendrakást”. Ha rend _van_ akkor nem kell rendet rakni, főleg nem állandóan.

    Ha pl. a leveleket 1 mappában tárolod a gépeden, akkor a következő új levelet már eleve ebbe mented el. Mi ebben az “állandó rendrakás”? Ugyanez az írószereknél. Ha a tollakat egy bizonyos dobozban tárolod, akkor az utánpótlást is eleve oda rakod be.

    Állandóan rendet rakni akkor kell, ha fittyet hánysz a már kialakított rendre, és mindent oda pakolsz (akár valóságosan, akár virtuálisan) ahova éppen éred…

    Azzal sajnos egyet értek, hogy sokkal nehezebb rendet tartatni olyan emberrel, aki otthon is rendetlen.

    Amúgy feliratozni én se szoktam. Feltéve, ha a feliratozáson azt érted, hogy felírom valamire, hogy “kidobandó”. Inkább rögtön kidobom. Vagyis: mit értesz feliratozás alatt?

  2. A feliratozás alatt azt értem, hogy bizonyos helyekre (padló, szekrény, fiók, stb) egy felirat kerül, hogy

    – mindenki tudja, mi van ott
    – feltűnjön, ha nincs ott semmi, vagy nem az van ott, ami oda van írva.

    A felirat a szekrényen = könyvtárak elnevezése a számítástechnikában. Mind a kettőnek hasonló a célja: a rendszerezés.

    Lehet, h ez csak egy első lépés a tökéletesség felé és majd egyszer már nem lesz erre szükség, de most még igen.

  3. Á, értem. A régi cégemnék nyitott polcok voltak az irodánkban, és a bennük/rajtuk lévő dossziékra nem kézzel írtam rá, hogy “havi jelentés 2002. október”, a dosszié széle felé egyre kisebbedő betűkkel, mert csak úgy fér ki (de sok helyen látok ilyet. 🙂 hanem nyomtatott egyen-címkéket csináltam, amikről messziről látszott, hogy mi van ráírva. És persze a polcokon rend volt. 🙂
    Szóval nem volt szükség feliratra. De már akkor gondoltam rá, hogyha nagyobb irattár lenne, vagy gyakran forognának benne a dossziék, akkor felcímkézném a polcokat. De nem volt rá szükség, mert az egyencímkék is segítettek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*